Késik-e a Vőlegény?

menyasszony2PDF
Az Egyház, a kihívottak közössége Jézus Krisztus menyasszonya, aki kitartó szerelemmel várja vissza Jegyesét, hiszen megígérte, hogy visszajön érte és megülik az esküvőt. A menyasszony azonban már kétezer éve vár… és most eljött az éjfél. Elkészíti magát, felöltözi hófehér menyasszonyi ruháját, a szentek igazságos cselekedeteit, felrakja ékességeit … az izgalom tetőfokára hág.

Aludni nem tud, járkál, “mi lesz most, milyen lesz az a férfi, milyen lesz Vele élni, megfelelek-e neki, milyen lehet egy király feleségének lenni?” Két korszak közt lebeg, egy új élet vár rá, közben a felelősség és hűség terhe nyomja. Amikor az atyja megkötötte a házassági szerződést, a Vőlegény a legdrágább jegyajándékot hagyta itt zálogul, a saját vérét adta szerelméért, ez a zálog jelentette a biztosítékot arra, hogy visszajön azért, aki hozzá tartozik: “Testemből való testem.” A menyasszony csak a visszatérés időszakát tudhatta meg, amennyit elmondtak neki, azt, hogy az őszi ünnepek idején érkezik a Vőlegény. Csak a jelekre és a megérzésére hagyatkozhat eljött-e a kijelölt idő? Figyel, hallgatózik, keresi, várja a jeleket, hiszen tudja, hogy előre kiküldték a szüzeket az útra, hogy hozzá vezessék a Vőlegényt, vagy talán hátha küld valami előjelet magáról, fenn az égben, vagy lenn a földön. De a Vőlegény “késik”. Elbizonytalanodna, … de hát megígérte! Biztosan jönni fog! Atyám tudja, az időpontot, ám hiába nyaggatom nem mondja meg – hol késik hát? Itt a betakarítás idejének ünnepe … vagyis … hogyan is van ez? Ő nem hazudik, ha azt mondta őszre itt lesz, … jönnie kell, … jól számoltam a napokat? Lassan elmúlnak az ünnepek és még nincs itt, igaz, még atyám sem tette fel rám a esküvői koronát … jajj, de nehezen vonszolják magukat ezek a súlyos, várakozással teli utolsó napok.

árpaAz ünnepek után vetni kellene már az árpát, igaz, most jubileumi év van, nem lesz vetés, a föld és az ember pihenni fog egy évet. Emlékszem, hogy tavasszal amikor a vizsgálók megvizsgálták az árpa érését, azt mondták, nem elég aviv. Hosszú, hideg telünk volt, nem ért be az árpa az egész országban, így nem tudtuk bemutatni az első kévét áldozatként az Első hónap újholdjakor, az Úr Templomában. Várnunk kellett egy hónapot a következő újholdra. Igen, biztosan ez lehet a késlekedés oka … Szökőév van és csúsznak a hónapok, … szívdobogás … Nos, ha most március helyett április az első hónap, … akkor a hetedik hónap is átcsúszik a következőre … és akkor vele együtt az ünnepek is átcsúsznak! Tudtam, hogy nem hazudik, tudtam, hogy igazat mond, tudom, hogy el fog jönni értem! Tudom, most már tudom, hogy nem késik! Milyen okos és nagytudású az én Vőlegényem!:)

2 Péter 3.9 Az Úr nem késik el ígérete teljesítésével, bár vannak, akik ezt gondolják róla. Nem késik, hanem türelmesen vár ránk. Azért vár, mert nem akarja, hogy akár csak egyetlen ember is elvesszen. Ellenkezőleg, azt akarja, hogy mindenki megváltoztassa gondolkozását és életét. (EFO)

IMA/Prayer

Ajánlás:
Az aviv -ról további információ ezen a videón található magyar nyelven: Soós Péter: az Abib hónap jelentése

Eszter névjegye

"Mécsest sem azért gyújtanak, hogy véka alá tegyék, hanem a mécslábra, onnan világít mindenkinek, aki a házban van." Máté 5:15 (CSIA)
Kategória: aviv, esküvő, Jézus, krisztus, menyasszony, vőlegény | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s